Az év végén megszaporodnak a rendezvények, a céges vacsorákon kívül számos jótékonysági eseményt is ekkora szerveznek. Az aktuális dekorációs trendek ismerete mellett érdemes kicsit jobban belemélyedni a karácsonyi hagyományokba, hogy a leglelkesebb megrendelők kérdéseire is választ tudjunk adni.

Például tudjátok, miért pont fenyőt díszítünk? Melyek a klasszikus karácsonyi ételek és milyen jelentőségük van? Hogyan lehet jó szerencsét és gazdagságot bevonzani a jövő évre? Utánajártunk a dolgoknak, hogy biztosabb alapokkal vágjatok bele a karácsonyi szervezésbe.

Dekoráció

Napjainkban egyre népszerűbbek az angolszász dekorációs elemek, például a névre szóló zokni vagy a fagyöngy, ám egy-két megrendelő ragaszkodik a „hagyományos” karácsonyi kellékekhez, mint amilyen a karácsonyfa... Pedig hazánkban csak a 19. században terjedt el a karácsonyfa állítás szokása.

Az illatos zöld ágakat eredetileg a rossz a szellemek ellen használták, amely egészséget és szerencsét hozott a ház lakóinak. Csak később terjedt el a fák kivágása és díszítése. A fenyő örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög formája a szentháromságra, ágai pedig a keresztre intenek.

Klasszikus díszítőelemnek számít az alma, a dió, a fából-szalmából készült tárgyak és a textildíszek. Ezeket érdemes megjeleníteni a téli dekorációkban, mert remekül illenek a fenyő zöld színéhez, és megnyugtató, otthonos hangulatot kölcsönöznek egy üres rendezvényteremnek is.

Étkezés

A karácsonyi menü nem számít a legváltozatosabb ételválogatások közé, hiszen általában 4-5 alapanyag ismétlődik benne. Nem véletlenül! A mák és a hal (a pikkelyek miatt) a gazdagságot/bőséget szimbolizálja, a méz pedig arra szolgál, hogy megédesítse a hétköznapokat.

A dió ősi Krisztus-jelkép, az „elrejtett mondanivalót” képviseli, valamint termékenység szimbólum is. Népszerű még az ünnepi időszakban a bőséget szimbolizáló zöldségek, a bab, a borsó és a lencse is.

Érdemes megtartani a hagyományos alapanyagokat, és új ízekkel, fűszerekkel, eddig nem látott textúrában megjeleníteni azt, hiszen a legtöbb vendég értékeli a régi-új falatokat.

Szokások

A karácsonyi asztal díszítésének szigorú szabályai voltak, amelyet manapság már ritkán lehet csak látni (pl. az asztalra tett gabonamagvak, amelyeket a baromfiknak szántak, hogy bőségesen tojjanak vagy az asztal alá tett szalma, amely Krisztus jászolára tett utalás volt).

Jobban kivitelezhető és csapatépítőkön kifejezetten ajánlott is a kalács és az alma megosztása a terített asztalnál, amellyel a család összetartását kívánták kifejezni.

Rendezvényen nehezebben megvalósítható, ám szintén hagyománynak számít, hogy az ünnepi asztalt este nem szedik le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes, valamint a gazdaasszony nem állhat fel vacsora közben, különben nem tojtak jól a tyúkok a következő évben. Ezeknek a szokásoknak az újraélesztését nem hiszem, hogy sok rendezvényhelyszín preferálná, ám a fent említett szokásokkal érdemes kísérletezni, és megújítani velük az unásig ismert alapokat.

Ha a karácsonyi dekorációhoz egy kis inspirációra van szükségetek, kattintsatok ide. Ha baráti összejövetelt szerveztek, olvassátok el tanácsainkat, ha pedig vendégségbe vagytok hivatalosak, akkor néhány jótanácsunk arról, hogyan vigyünk ételt vendégségbe, biztosan jól fog jönni.

Jó készülődést kívánunk! :)