Nagy valószínűséggel mindenki ismeri a gyümölcsös ízesítésű söröket, amelyek alkoholos és alkoholmentes verzióban is kaphatóak. Néha-néha én is beszerzek ilyeneket, de sokkal inkább üdítőként tekintek rájuk és leginkább akkor fogyasztom őket, ha vezetnem kell, ilyenkor természetesen az alkoholmentes változatot preferálom. Eddig kimaradt a repertoáromból a DESPERADOS kollekciója, azonban olyan szerencse ért, hogy a névnapomra kaptam egyet az ORIGINAL és egyet a MOJITO ízesítésű sörükből. Elmondom milyen volt.

A kóstolást két külön napra tettem, nehogy az ízek kavalkádjában elveszve elrugaszkodjak a realitás talajáról. De még mielőtt a habok közé vetettem volna magam, elhatároztam, hogy utána nézek, mit is fogok elfogyasztani. Szomorúan konstatáltam, hogy a DESPERADOS nem rendelkezik magyar nyelvű honlappal, aminek az lehet az oka, hogy Magyarországon még nem eléggé elterjedt nedűről van szó.

Megtudtam azt is, hogy a tequilás csoda öt további ízben is elérhető, LIME, GINGER, NOCTURNO, RED, SANGRÉ a további kínálat. A sörök alkoholtartalma 3 % és 7 % közé esik, az ORIGINAL és a MOJITO egyaránt 5,9 %-osak. A dobozon „Tequila ízesítésű világos sörkülönlegesség” és „Mojito ízű világos sörkülönlegesség” szerepel. De lássuk is mit tudnak!

Először az ORIGINAL nevű sört kóstoltam meg, egyrészt azért, mert mégis csak ez az eredeti íz, másrészt azért, mert ez volt kívül a hűtőszekrény polcán. Amikor kitöltöttem, szépen felhabzott és egy sötétebb színű, aranybarna nedű várt rám. A hab persze hamar szétesett, de nagyon nem is vártam mást egy ízesített sörtől, ráadásul nem is a habot akartam meginni. Az ígéret szerint egy könnyű és frissítő, csípős és citromos beütéssel operáló ízt kellett éreznem. Meglepődtem, de valóban ez az ízkavalkád fogadott, amit annyival kiegészítenék, hogy a tequila kesernyés ízét is érezni lehet és az ízek keveredése kissé fura, de rendkívül kellemes.

Jól esett, és egy meleg nyári napon, vagy estén valóban elhozhatja a felfrissülést. Kíváncsivá tett a MOJITO ízesítésre, nézzük hát meg azt is.

Másnap este ismét a hűtő felé vettem az irányt és kíváncsian néztem az újabb kóstoló elébe. A felbontás után a hab esetében nagyjából ugyanazt tapasztaltam, azzal a különbséggel, hogy jobban hasonlított a sör habjára. Lehet, hogy ennek oka csak az italok hőmérsékletében keresendő, de túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottam a dolognak, készültem a tequilás, lime-os, mentás ízvarázslatra. Az első meglepetés akkor ért, mikor az italom illatát ellenőriztem, mert első szippantásra nekem úgy tűnt, hogy enyhén bodzavirág illatú, amivel egyébként semmi baj nincsen, ki ne szeretné a bodza szörpöt. Jöhetett hát a kóstolás is.

Az első korty után azonnal feltűnt, hogy a MOJITO sokkal karakteresebb az ORIGINAL íznél. A bodzaillat átcsapott kömény ízbe, legalábbis én annak éreztem és ez az íz uralta a sört. Ízlelgettem, kóstolgattam, de mindig ugyanehhez az ízhez tértem vissza, ami kissé furcsa volt, bár kétségtelen, hogy végül is jól esett. Azt kell, hogy mondjam, hogy a MOJITO is hozza azt, amit ígér, annak ellenére, hogy én a citrusos frissesség, a menta és a lime helyett mást éreztem. Ez lehet az én hibám.

Összefoglalva a kóstolókat, az ízesítést és az alkoholtartalmat leszámítva más különbséget nem látok a többi gyümölcs ízű sörhöz képest, ugyanakkor az ízvilág kétségkívül fantáziadúsabb, mint egy citromos sör esetében. Talán éppen ezért a fogyasztói árat is kissé magasabbra lőtték be, de azért a nyugodtan vállalható árkategóriában maradtak.

Az biztos, hogy az ízesített sörökre továbbra is inkább üdítőként fogok tekinteni és a barátokkal töltött esték során az igazi sört részesítem előnyben, nem kizárt, hogy megkóstolom a DESPERADO többi ízét is, mert felkeltette az érdeklődésemet.