Sütés közben kiélhetjük a kreativitásunkat, ez az önkifejezés pedig egyenes út ahhoz, hogy általában jól érezzük magunkat az életünkben. Az önmegvalósítás pedig a stressz kezelésének kiváló eszköze.

A folyamat sok figyelmet igényel, fókuszálni kell. Nem a saját gondolatainkat pörgetjük, nem „gondolunk túl”és így létrejön egyfajta „flow” . Ilyenkor nem rágódunk a múlton, nem aggódunk, jelen vagyunk, mindegy, hogy éppen kóstolunk, vagy a tésztát dagasztjuk, az adott pillanatot megéljük. 

„Amikor folyóparton ülünk, és figyeljük az elhaladó vizet, megláthatjuk a flow szépségét működés közben. A víz természetesen áramlik és mozog, biztos irányba. Energiája, ereje, bizonyossága van, ebből a kombinációból nyugalom és a világgal való egység érzete árad. A legjobb pillanatok általában akkor következnek be, amikor egy ember teste és tudata önként vállalt erőfeszítésben végső határáig megfeszült, hogy valami nehezet és érdemlegeset alkosson." Csíkszentmihályi Mihály

„Lépésről-lépésre kell gondolkodnunk. Átlátható rendszert teremtünk”

Az első pillanattól a megoldásra, a végeredményre a lépésekre gondolunk. Látjuk egyben az egészet, a folyamatot, a célt, megtervezzük tudatosan, hogy mi után mi fog következni, mennyi időt szánunk rá, mi kell ahhoz, hogy „a célunkat” elérjük. Ilyen értelemben a sütés közben egyensúlyt teremtünk a pillanat és az életünk között. Megtanuljuk rendszerben látni a világot.

„étel=szeretet”

A professzor asszony szerint sok ember van, akinek amúgy nehezére esik mások előtt érzelmileg megnyílni – ezért lehet, hogy ők éppen egy almás pite vagy brownie formájában tudják elmondani, mennyire szeretnek valakit, hogy bocsánatot kérnek valamiért, vagy hogy egyszerűen csak fontos nekik az illető.

A világ összes kultúrájában, ha meghívnak az asztalhoz és étellel kínálnak, az a szeretet egyik egyetemes kifejezőeszköze. Mindenki érti, bárhol is járjunk a világban.

Amikor másoknak sütünk, azzal az érzelmeinket is kifejezzük. SusanWhitbourne a Massachusetts-i Egyetem pszichológia professzora arra hívja fel a figyelmünket, hogy vannak helyzetek, amikor a szavak elfogynak, s ilyenkor „helyettünk beszél” az étel. Jussanak eszünkbe az ünnepek, esküvők, születésnapok, vagy a halotti tor, de tökéletes példa amikor barátinkkal sütős, főzős vacsorákat szervezünk és konyháról konyhára vándorlunk. És a közelgő húsvétról se feledkezzünk meg.

Önzetlenül adni tulajdonképpen nem más, mint a színtiszta szeretet,ami jelen esetben meg is ízlelhető, kézzel fogható,körbe kínálható.

Forrás