Mióta az eszemet tudom, imádok vendégeket fogadni. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindig is jó voltam benne. Eleinte inkább az ételek kinézete alapján főztem, mintsem hogy figyelembe vettem volna a ráfrdított időt. Így nem egyszer készült el csak éjfél körül a fő fogás... Az évek során megtanultam néhány aranyszabályt, amiket most listába szedtem.
Csak lazán!
"Igazából nem is tudok főzni!" "Úristen, mikor fogok takarítani?" "Nincs semmi ötletem...!"
Mind lehet jogos kifogás, de ne felejtsd el, hogy a barátok elsősorban a közös időtöltés miatt jönnek, a vacsora pedig hab a tortán, pláne egy jó üveg borral. Ha már elkezdjük a készülődést, jön a lelkesedés, az izgalom és kisebb eséllyel mondjuk le, nem igaz?
A bűvös kérdés: mit hozzunk?
Volt olyan időszak, amikor büszkeségből automatikusan minden efféle kérdésre azt volt a válaszom, hogy ugyanmár, csak gyertek... Mióta gyerekeim vannak, kicsit máshogy gondolkodom. Nekem is könnyebb, ha délután elszaladok elintézni még ezt-azt vagy a játszótéren töltjük az időt ahelyett, hogy kapkodva, remegő kézzel creme bruleét karamellizáljak. A vendégek pedig kifejezetten örülnek, ha azt válaszolom, hogy köszönöm a felajánlást, kérlek hozzatok valamilyen desszertet.
Előkészítés
Nálam szinte biztos, hogy mire megérkeznek a vacsoravendégek, az étel 90%-ban készen áll. Grillezett, pácolt húsok mellé nyáron leginkább többféle, egyszerű saláta, például vinaigrette-el, sajttal, olívával és szezonális zöldségekkel. Ezeket viszonylag rövid idő alatt el tudom készíteni és csak néhány percre hagyom magára a vendégeket, amíg sütök/grillezek.
Kis látványos semmiség
Ha szeretném már a vacsi elején megörvendeztetni a barátokat és bezsebelni néhány dicséretet, a legjobb némi egyszerű mártogatóssal indítani (gauacamole, fűszeres paradicsomszósz, humusz stb.), friss, csíkokra vágott zöldségekkel, szeletelt pirítóssal. Így, aki nagyon éhes, csillapíthatja éhségét a vacsoráig és nagyon klasszul csúszik az aperitif, koktél vagy pohár bor mellé is. Ráadásul igazán gusztusosan lehet tálalni.
Apróság, de fontos: készülődés közben könnyű magunkról megfeledkezni és gyakorlatilag evés nélkül mindent megcsinálni. Miközben a konyhában szorgoskodunk, nem árt pár falatot bedobni!
Takarítás, rendrakás
Néhány aranyszabályon túl valójában tényleg nem érdemes ezzel túl sokat foglalkozni. Nyilván nagy koszba nem hívunk vendégeket, tehát jó esetben némi rendetlenséget kell csak felszámolnunk. De azt is csak módjával, amit tényleg muszáj, mert azt röstellnénk. Az átlagos, elfoglalt élet természetes része egy bizonyos fokú rendetlenség, tényleg nem a patent renden és a csillogó kövön van a hangsúly. Tiszta mosdó (és szemetes!), semmi ruha a szárítón és persze a bokáig érő játékhalom is jó, ha eltűnik, a többi azért csak nem zavar senkit. Aztán jöhet a zseniális rendszerező, Marie Kondo könyve is, ha a rendet tartani is szeretnénk.
Asztaldekor
Nyáron adja magát a friss gyümölcs tálba, lapos kosárba rendezve, esetleg egy bájos virágcsokor az asztalon. A letölthető kellékek aranykorát (is) éljük! Egy-egy üdvözlőkártya, kép a kedvenc stílusunkban, akár mottóval, szépen feldobja a látványt.
Kellékek
A főzés mellett nem ritkán az egyik kulcskérdés, van-e elég eszcájg a vendéglátáshoz. Desszertvilla, borospohár, miegymás... Ha valamit tényleg javaslok, akkor az a kellékek előzetes beszerzése. Ma már egészen klassz szettekhez tudunk hozzá jutni a lakberendezési boltokban. Szerencsére elérhető áron is kapható ízléses, jól variálható tányér, pohár, kis tál stb.
Végül, de nem utolsósorban
Tapasztalataim szerint aranyat ér, ha üres mosogatóval és mosogatógéppel futunk neki az estének. Így a vacsora végeztével nem kell a romhalmaznak mindenáron nekilátni vagy hullafáradtan egyáltalán nem foglalkozni vele. Leöblögetve a dolgokat szépen tele tudjunk pakolni a mosogatógépet (már ha van). Amit pedig muszáj, azt gyorsan el tudjuk mosni, hiszen nyomasztó reggel a felrobbantott konyhába botorkálni...
És a lényeg, hogy mindezt örömmel, szeretettel! Hiszen együtt lenni, enni egy jót a barátokkal igazi feltöltődés, lazulás, kikapcsolódás.
Követsz minket már a Facebookon? Még nem? Akkor katt ide!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.