A Korona vírus megjelenésének köszönhető gazdasági sokk első körben többek között a gasztronómia területét súlytotta a legkomolyabb mértékben, A vendéglátásban dolgózók még fel sem fogták, hogy mi zajlik körülöttük, és mire felocsudtak volna első elképedésükből, máris munka nélkül maradt nagy részük. Éttermek zártak be, mivel eltűnt, pontosabban karanténba vonult a közönségük,vagy korlátozták a nyitvatartásukat, ami sok esetben arra sem elegendő bevételt generál, hogy a fenntartási költségeket kitermelje. Vannak akik rögtön lehúzták a redőnyt, mert nincsenek tartalékaik ahhoz, hogy hónapokig finanszírozzák a költségeiket, miközben bevételt nem tudnak termelni. A szerencsésebbek próbálkoznak kiszállítással fenntartani magukat, bár véleményem szerint néhány vállalkozáson kívűl, akiknek a profilját idáig is leginkább ez a tevékenység határozta meg, ez leginkább csak marketing fogás, de talán a túléléshez hozzá segíthetheti őket is. Olyanok is lesznek, szép számmal, akik a hónapokig elnyúló válságot már nem fogják tudni átvészelni, és fel kell hogy adják majd megélhetési forrásukat, ami álltal kilátástalan helyzetbe kerülhetnek. A étterem tulajdonosok, rendezvény szervezők, catering szolgáltatók talán még megtippelni sem tudják, mikor lesz ismét megrendelésük, ami adhat némi reménysugarat a számukra.

  Az elmúlt évek elkényelmesítettek minket, dübörgött a gazdaság, minden alapanyaghoz hozzá lehetett jutni, volt fizetőképes kereslet, és megrendelés annyi, hogy alig győzte mindenki teljesíteni az egyre nagyobb elvárásokat. Egyedül a munkaerő hiány jelezte talán csak a vendéglátás túlfűtöttségét, kitettségét a külső hatásoknak. A vendéglátással is úgy van mindenki kishazánkban, mit a focival, kivétel nélkül mindenki ért hozzá, és megvan a saját véleménye róla. A szakképesítés mint olyan, elvesztette az értékét, akinek valamennyi affinitása is ha volt a gasztronómiához, egy maga köré tekert kötény álltal percek alatt szakértővé vállhatott. Tisztelet a kivételeknek, akik kemény munkával, és kivételes érzékkel valóban maradandót alkottak ezen a területen, de számos kókler is a szakma részévé vállt az elmúlt időkben. De most itt van az igazság pillanata, és a gasztronómia világa lehetőséget kap arra, hogy új alapokra helyezze önnmagát. és kivívhassa régi dicsőséges fényét újra, mint amikor még megbecsült tagjai voltak a vendéglátósok a társadalomnak.

  Nem kell mindenkinek feltétlenűl újra értelmeznie a gasztronómiát. Sokszor elegendő lenne, ha csak tisztességes feltételekkel történnének a dolgok, a meglévő értékeinket ápolnánk, munkatársainkat megbecsülnénk, és megfeleő körülmények között alkalmaznánk. Nyúljunk vissza most az alapokhoz, alkalmazzunk ismét magasan képzett, őnnmagukra, és munkájukra igényes szakembereket, és aki nem való ebbe a közegbe, azt vesse ki magából a vendéglátós társadalom, ha a covid19 mellékhatása nem teszi meg. Ne hagyjuk, hogy az itthon maradt szakemberek is elszálljanak a szélrózsa minden irányába, aki marad meg újra kezdheti az egészet, még alacsonyabb szintről, mint amit valaha is gondolhattunk volna. Szeretném hinni, hogy eljöhet még ismét az a korszak, amikor a vendéglátás nem csak megélhetési lehetőség lesz, hanem ismét hivatássá vállhat, és a benne dolgozók emberöltőnyi tudást adnak át az ifjaknak, akik mint az anyatejjel magukba szívhatják ennek a szakmának a szeretetét, és az alapvető szabájait.